Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Tavak

    A tavak a földfelszín csillogó, rövid életű gyöngyszemei.

    Csoportosíthatók vízháztartásuk szerint.

    1. Forrás tavak, talajvíz tavak: felszíni hozzáfolyás nélkül kifolyásuk van.
    2. Közbeeső tavak: befolyásuk és kifolyásuk egyaránt van.
    3. Végtavak: kifolyás nincs, a víz veszteség nagyobb, mint a hozzáfolyás.

    Tavak keletkeznek, ha morénák, sziklaomlások, törmelékkúpok, hódgátak, lávafolyások eltorlaszolják a folyóvizek útját. (pl. Gyilkos-tó, amely 1838-ban hegyomlás következtében keletkezett).

    A tenger elgátolt kiédesedő lefűződései is tavak: haffok, limánok, lagúnák, delta-tavak és az atoll-tavak.
    Rendkívül látványosak a magashegységi tengerszemek, a kár-tavak. A maar-vulkánok krátereiben is tavak gyűlnek össze (Maarok az Eifel-hegységben). Az eróziós tavak sekély teknőit a folyóvíz kimélyítő mozgása hozza létre.
    Tektonikus eredetű tavak törésvonalak mellett alakulnak ki. Ilyen a Balaton is. (Garda, Bajkál).

    Időszakos tavak keletkezhetnek sivatagok deflációs mélyedéseiben. (Ausztrália).
    A tavakban az eróziós tevékenység nem jelentős. A hullámverés hatása csekély. A felszínalatti, halmirolízises mállás a tófenéket bomlasztja. A tavak pusztulását okozhatja elláposodás, feltöltödés, éghajlatváltozás miatt beszáradás stb. A torlasz tavak elpusztulnak, ha az erózió torlaszukat átmetszi. A lefolyástalan tavak sókőzeteit gyakran kitermelik. Különleges tó-féleség az „aszfalt-tó”.

    Szerző: NagyI