Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Az USA kialakulása

    Észak-Amerika gyarmatosítása

    Az Amerikai kontinens északi részét a XVI. században a spanyolok dél felől, a franciák észak felől kezdték birtokba venni. Az angol gyarmatosítás az Atlanti partok mentén és a Hudson-öböl vidékén történt. A brit szigetekről politikai és vallási okokból jórészt puritán csoportok érkeztek, magukkal hozva az önigazgatás igényét és gyakorlatát. A telepesek állandó harcban álltak a természettel és a bennszülöttekkel, az indiánokkal, akinek a száma gyorsan fogyatkozott. A tizenhárom gyarmat:

    • Virginia,
    • Massachussets,
    • Rhode Island,
    • Connevticut,
    • Maryland,
    • New York,
    • New Jersey,
    • New Hampshire,
    • Pennsylvania,
    • Georgia,
    • Delaware,
    • Észak-Carolina,
    • Dél-Carolina.

    A bevándorlók által létrehozott települések és kolóniák a XVII. század végén gyarmatokká egyesültek. A gyarmatok önálló törvényhozó testületeket alakítottak ki. Ahhoz, hogy a gyarmatok megtartsák lakosságukat, a kormányzatnak folyamatosan engedményeket kellett tennie a politikai jogok, a szabad földfoglalás és a vallásszabadság terén.

    A gyarmatok kezdetben jó viszonyban álltak az anyaországgal. Az északi területek bekapcsolódhattak a brit gyarmati kereskedelembe, a déliek pedig ott is eladhatták mezőgazdasági termékeiket, ráadásul szabad utat kaptak az önálló fejlődéshez. Növelte az egymásra utaltságot a francia jelenlét, ugyanakkor a telepesek körében a milíciába való besorozások elégedetlenséget váltottak ki. A hétéves háborúban Anglia az amerikai lakosok segítségével legyőzte és kiszorította a franciákat az amerikai területekről (kivéve Kanadát) Az angol-amerikai ellentétek itt már érezhetőek voltak, főleg a milícia esetében.

    Győzelmük után az angolok hozzáláttak, hogy megszervezzék a térség védelmét és igazgatását. Ennek költségeit a gyarmatokkal kívánták megfizettetni. Az adókat növelték, a gyarmati önigazgatást pedig vissza akarták szorítani. Ezenkívül a gyarmatokat sújtó vámokat vezettek be, ill olyan adókat, amelyek ellehetetlenítették a gyarmatok törekvéseit /szabad földfoglalás betiltása, cukoradó, pénzadó, beszállá-solási törvény, bélyegadó/. Ezen intézkedések azonban egységbe kovácsolták a különböző érdekű gyarmatokat. Immár egységesen és élesen reagáltak a brit lépésekre. Tiltakozások, tüntetések és egyfajta polgári engedetlenség után 1766-ban a New York-i gyarmatok kongresszusán követelik az adók eltörlését és kijelentik: „No taxation without representation!”: Képviselet nélkül nincs adózás, vagyis saját törvényhozóik kivételével senki semmilyen adót nem vethet ki rájuk.

    A gyarmatok hatásos fegyverként vetették be az angol áruk bojkottját is, ami érzékenyen érintette a brit gazdaságot. Az angolok enyhítettek a megszorításokon, de a parlament nem hátrált meg. 1767-ben újra kiéleződik a vámháború. 1770-ben a „bostoni mészárláson” az angol katonák tüzet nyitottak a fegyvertelen tüntetők tömegére. Anglia végre meghátrált, visszavonva szinte az összes adót és vámot, kivéve a teavámot, mintegy az anyaország hatalmát hivatva demonstrálni. 1773-ban Samuel Admas és társai indiánoknak öltözve a bostoni kikötőben lévő Kelet Indiai Társaság három hajójáról a tengerbe dobálta a tearakományt. Anglia hadihajókat vezényelt Boston ellen.

    Az amerikai függetlenségi háború

    A hír hallatán a 13 gyarmat képviselője összegyűlt Philadelphiában az Első Kontinentális Kongresszuson 1774-ben. A kongresszus 55 tagja kinyilvánította a kényszerítő rendelkezések törvénytelenségét és a gyarmatok jogát az önálló törvényhozásra. A Kongresszus megalakította a Kontinentális Szövetséget, mely átvette a gyarmatok irányítását. 1775-ben egy Boston közeli kisvárosban eldördültek az első lövések: kitört a függetlenségi háború.

    A második kontinentális kongresszuson (1775) a gyarmatoknak főparancsnokra volt szükségük és Washingtont választották a kontinentális hadsereg élére. 1775. július 3-án pedig hivatalosan is főparancsnok lett, John Adams javaslatára.

    1776. július 4-én a John Hancock elnökölte Kongresszuson kihirdetésre került a Thomas Jeffersonnak Benjamin Franklin és John Adams segítségével megfogalmazott Függetlenségi Nyilatkozata, mely kinyilvánította a 13 gyarmat függetlenségét, és a felvilágosodás eszméit követve az emberi és a polgári szabadságjogokat és a képviseleti kormányzat szükségességét. Bizonyos sorokat szó szerint vettek át John Locke műveiből. Ezzel megszületett az Amerikai Egyesült Államok /hivatalosan:1783 Párizs/

    Kezdetben a brit reguláris haderő győzelmeket aratott Charles Cornwallis tábornok vezetésével. Az amerikaiak első jelentős győzelmüket 1777-ben Saratoga-nál aratták. 1778-ban Franciaország, Spanyolország és Hollandia beavatkoztak a gyarmatok oldalán. Végül a döntő győzelmet 1781-ben aratták Yorktown-nál. Az 1783-as Versailles-i békében III. György angol király elismerte az USA-t, és átadta a Mississippi-ig terjedő területeket is. Az USA első elnöke George Washington lett.

    Az USA alkotmánya

    1787-ben a Philadelphiában tartott Alkotmányozó Gyűlés megalkotta az Egyesült Államok alap-törvényeit és alkotmányát. A Függetlenségi Nyilatkozat szellemében rögzítették az emberi szabadság-jogokat, illetve a képviseleti rendszeren alapuló, a hatalmi ágakat megosztó államberendezkedést. Az USA berendezkedése egy föderatív, rezidenciális rendszer lett.

    • választópolgárok: felnőtt, fehér férfiak
    • erős elnöki hatalom: a megválasztása közvetett úton, elektorokon keresztül történt
    • kétkamarás kongresszus /törvényhozás/: államok lakosságával arányban lévő képviseletet biztosító Képviselőház, és az államonként két szenátort delegáló Szenátus
    • Legfelső Bíróság: független, ellenőrzés szavatolása

    1791-ben kiegészítés az alkotmányhoz: sajtó-, szólás- és gyülekezési-szabadság, a feketékről nem szól.

    Az USA terjeszkedése

    A francia forradalom idején az USA semleges maradt /Thomas Jefferson lektorálja Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elfogadását/, s az európai hatalmak lekötöttségét területi terjeszkedésre használta fel. 1803-ban megvásárolták Napóleontól Louisiana-t, 1819-ben Spanyolországtól Floridát. Kanadát sikertelenül próbálták elragadni Nagy-Britanniától, de 1846-ban megszerzik Oregont /ÉK/, Mexikótól pedig Texas-t 1845ben és Kaliforniát ill. a Sziklás-hg-et 1848-ban.

    Észak és Dél ellentéte

    Az ipari vállalkozásban és a farmergazdálkodásban érdekelt Észak, valamint az ültetvényes, rabszol-gatartó Dél között az 1850-es évekre egyre élesebb ellentétek alakultak ki. Az észak-amerikai iparvál-lalatok érdekében az állt, hogy vámokkal védjék a belső piacot, kizárva ezzel Európát a versenyből, miközben a Dél biztosította az olcsó nyersanyagot és a felvevőpiacot. Ez azonban sértette a déliek érdekeit. A másik jelentős ellentét a két fél között a nyugaton újonnan megszerzett földek jelentették: a farmerek kis parcellák, a déliek nagy ültetvények kialakítását akarták. A kérdés elsősorban egy-egy új állam felvételekor került előtérbe. Az ellentétek megoldását 1820-ban, Missouri felvételekor kompro-misszummal ódázták el /a 36°30’ szélességi körtől D-re engedélyezték a rabszolgatartást/.

    A rabszolgaság intézményét azonban a lakosság jelentős része ellenezte. Abolocionizmus: feketék felszabadítását célul kitűző mozgalom.

    Az amerikai polgárháború

    Kansas állam felvételekor a Missouri-kompromisszum nem valósulhatott meg. A terület hovatarto-zása miatt polgárháború tört ki. Az északiak létrehozták a Republikánus Pártot, mely a rabszolga felszabadítást, védvámok bevezetését és a szabad földfoglalást tűzte zászlajára. Az 1860-as választásokon a republikánus Abraham Lincoln került az elnöki székbe. Győzelme után 11 déli állam kilépett az Unióból, s megalakította független államát, a Konföderált Amerikai Államokat Jefferson Davi elnökletével. Lincoln nem fogadta el a kiválást, mire a déliek hadat üzentek /1861-65/.

    Észak ember – és hadianyagban való nyomasztó fölényét a déliek zseniális tisztikara ellensúlyozta. Az elhúzódó háborúban lassan az északiak fölénye érvényesült. 1863-ban Gettysburg-nél az úniós seregek megállították Lee tábornok csapatait, míg az északi Grant és Shermann tábornok seregei tovább nyomultak Dél felé. Az uniós blokád is ekkor zárta körül a Konföderációt. Végül Lee a kilátástalanná váló helyzetben Grant tábornok előtt Richmond-nál letette a fegyvert. (Appomatox folyónál)

    Lincoln a tömegek megnyerése érdekében 1862-ben kiadta a telepítési törvényt, mely lehetővé tette, hogy minden amerikai állampolgár egy legfeljebb 113 holdas parcellát hasítson ki a szabad földekből. A fekete rabszolgák 1863-ban szabadultak fel elnöki rendelettel.

    A XIX. század második felére az USA akkora hasznot látott Kubában, hogy meg akart szabadulni a gyarmatosító spanyoloktól. A háború 1898 tört ki és elsöprő amerikai sikerek után a párizsi békével ill. Kuba függetlenedésével ért véget: valójában Kuba az USA legszorosabb befolyása alá került.

    Alaszkát az USA 1867-ben vásárolta meg Oroszországtól 7,2 millió dollárnyi aranyért. 1959-ben vált az Amerikai Egyesült Államok 49edik, utolsó tagállamává. Területe alapján a legnagyobb, lakosainak száma alapján azonban a harmadik legkisebb állam.

    Szerző: Harmat Árpád Péter