Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    A XX. század elejének művészeti irányzatai

    Az avantgard mozgalma és irányzata:

    Az avantgard modern művészeti mozgalom. A modernség a legújabb, napjainkban is tartó kultúrtörténeti korszak, amelynek szakaszai a következők:

    • Impresszionizmus
    • Szimbolizmus
    • Szecesszió

    Ezek az irányzatok még nem szakadnak el a hagyományoktól, de jelentősen újítanak. A 20.század elején megjelenik az avantgard (1910-30), amely elég szélsőséges irányzat. A 20. század közepétől megkezdődik az ún. klasszicizálódás. A 20. század ’50-es éveiben a neoavantgard alakul ki, amit a ’60-as évektől a posztmodern irányzat követ.

    A modernség sajátosságai:

    A műalkotás által közvetített világkép megváltozik. A művészi világképnek fel kell adnia a teljesség igényét. A művész csak a világ egy szeletét tudja megmutatni. A l’art pour l’art jegyében alkot, öntörvényű és önmagáért való értéket fejezi ki. Megváltozik a nyelv szerepe. Metafórikussá válik, szabad képzettársításra épül.

    A művész elidegenedik a világtól, magányba vonul, s életével nem kíván pozitív mintát nyújtani.

    Modern ember szemléletét formáló tudósok, filozófusok:

    • Darwin: A fajok eredete. Szerinte küzdeni kell az életért, az életben maradásért.
    • Schopenhauer. A küzdelemről való lemondást, a szemlélődő magatartást hirdeti.
    • Kierkegaard és Nietzsche. Az egyéniség szerepét hangsúlyozzák.
    • Bergson. Filozófiai nézete az ún. „időfogalom”, mely megkülönbözteti az objektív és szubjektív idő fogalmát.

    A II. világháború után új nézetek, új irányzatok jelennek meg. Például a történelmi materializmus. Nagy alakjai: Marx, Engels, Lenin, akik hangsúlyozzák az elidegenedés jelenségét, melyet a korszak legnagyobb problémájának tartanak.

    A modern művészetekre a legnagyobb befolyást Freud teszi. Lélekelemzése, pszichoanalízise nagy hatással volt a művészetszemléletre. Feltárja az elfojtott ösztönöket, érzéseket. Állítja, hogy az ember igazi lénye a tudatalattiban rejlik.

    Ilyen szellemi környezetben jön létre az avantgard mozgalma.

    Avantgard

    Francia eredetű szó, jelentése előörs, élcsapat. Úttörő, az újdonság szerepét vállaló művészeti mozgalom, amely Franciaországból, a legendás párizsi művészvilágból indul ki. Az irodalom és a művészetek útkereső, modernista irányzatok összessége. Az irányzatok a 20. század első évtizedeiben jelentkeznek részben egymást követve, részben egyszerre.

    Közös vonások:

    • Követői szembefordulnak a polgári társadalommal, és művészettel.
    • Lázadó, tagadó jelleg.
    • Alkotói közösségekben tevékenykedtek.
    • Kiáltvány formájában fogalmazták meg mozgalmukat.

    Nemcsak tartalmi közös vonások figyelhetőek meg, hanem megújították a műformákat, és a kifejezőeszközöket.

    Kubizmus

    Kubus = kocka szóból ered. A természeti formák geometrikus formákká való átalakítása.

    Picasso: Avignon-i kisasszonyok

    Ez a kép az elindítója a kubizmusnak.

    Futurizmus

    Jelentése jövő. Elszakad a múlttól, a jelen, és a jövő felé tekint. A cselekvést, a dinamizmust, az erőt hirdeti. Megjelenik a gép kultusza, a technikai forradalommal egyidejűen. A költők rajonganak a nagyvárosi életért, a technikai vívmányokért, pl: Marinetti: Óda a versenyautómobilhoz.

    A háborút tekintik az emberi küzdelem, cselekvés legtisztább formájának. Megjelenik a fasizmus igénylése is.

    Umberto Boccioni különböző mozgásfázisokat ábrázol egy képen, ezzel fejezve ki a mozgalmasságot. Műve pl. a Dzsidások rohama című kép.

    Oroszországba az irányzatot Vlagyimir Majakovszkij, költő képviseli, aki a megújuló orosz társadalmat dicsőíti. Sajátos lépcsőzetes versformát hoz létre.

    Expresszionizmus

    Jelentése kifejezés. Az impresszionizmussal ellentétes az ábrázolásmódja. Az impresszionizmus a pillanatnyi benyomást, az expresszionizmus pedig a saját belső érzéseit vetíti a külvilágra.

    Jellegzetes alkotás, Munch: Sikoly című képe. A kép centrumában sikoltó alak áll. Általa vetíti ki érzelmeit a művész. A külvilág csak stilizált vonalakból áll.

    1905-ben Drezdában alakult a Die Brücke nevű csoport. Walt Whitman volt az irányzat előfutára.

    Ekkor jelenik meg a szabadvers. Érzelmi túltelítettség, harsány kifejezőeszközök használata a jellemző. Ilyen pl. Babits: Húsvét előtt című háborúellenes költeménye.

    Az expresszionista líra jellemzője az együttérzés a szenvedő emberekkel. Ezt „ó ember irodalomnak” is nevezzük. Drámai alakja: Bertold Brecht.

    Képzőművészetben: Nolde és Barlach.

    Dadaizmus

    Szélsőségesen tagadó, lázadó irányzat, amely elveti a művészet kifejező ábrázoló funkcióját. Jellegzetes módon használati tárgyat állít ki alkotásként. Az irányzat Svájcból indult, vezéralakja az őrült román Tzara.

    Szürrealizmus

    Jelentése valóságfeletti, valóságon túli. Az álmok, sejtelmek, látomások világát a valóság fölé helyezi. A művész célja a tudatalatti élmények felszabadítása. Képalkotására jellemző a szabad képzettársítás, a szabad asszociáció. Jellemző technikája az automatikus írás, amikor a művész a tudatában felmerülő képeket, gondolatokat az öntudat ellenőrzése nélkül rögzíti, mindenféle rendszer, szerkesztés nélkül.

    Képzőművészetben: Mark Chagall: Én és a falu; Salvador Dali: Az emlékezet állandósága, mely az idő szubjektív élményét bemutató kép.

    Programját Bretan fogalmazza meg, az elnevezése Apollinare-tól ered.

    Leghíresebb szürrealisták: Federico Garzia Lorca balladái, versei, drámája a Vérnász.

    Magyar: József Attila, Nagy László