Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Zrínyi Miklós – Szigeti veszedelem

    Zrínyiben az 1640-es években érlelôdött meg az a gondolat, hogy a magyarság csak saját erejébôl, nemzeti összefogással képes megszabadulni a töröktôl. A magyar fô és középnemesség buzdítására írta meg 1645-46 telén a szigeti veszedelem című eposzt. Az eposz Szigetvár 1566-os ostromát és a költô dédapja Zrínyi Miklós hôsies küzdelmét és a török felett aratott gyôzelmét mutatja be. ”A mű története: Szulimán, megostromolja Magyarországot és a kereszténység felszámolására törekszik. A hazára nehezedô veszély óriási, de egy kis vár Isten segítségével megtöri a haza ellen nyomuló törököt, s önfeláldozásával megmenti a hazát.” A szigetiekben a legkiválóbb erények testesülnek meg: hazaszeretet, önfeláldozás, erkölcsi tisztaság. Ilyen védôsereg ellen nem elégséges a törökök számbeli fölénye. Ezért hihetô, hogy a török gyôzelme Szigetvárnál csak látszatsiker. Valójában veszítenek, hiszen seregük szétzüllik, vezérük elpusztul, miközben a szigetiek hősők lesznek.

    Az események három cselekményszálon indulnak el:

    • Isteni rendelkezés az égben (látomás)
    • Arszlán budai pasa palotai várakozása (reális ábrázolás)
    • Zrínyi imája (látomás és realizmus)

    A három szál a 3. énekben fonódik össze (Zrínyinek ebben az énekben elbeszélt siklósi gyôzelme fordítja Eger helyett Szigetvár felé a feldühödött szultánt). A vár ostroma csak a hetedik énekben kezdôdik. A terjedelmes bevezetôben megismerjük Magyarország korabeli állapotát, a magyarság bűneit, a megbocsátás feltételeit. A hosszú bevezetô arra szolgál, hogy hihetôvé tegye azt, hogy nem lehetetlen legyôzni a hatalmas támadó sereget. A vár ostromát bemutató hét ének szerkezete két szempontból érdemel figyelmet. Egyik a tömörítés, a másik a változatosság. A tömörítésre példa, hogy Zrínyi 10 ostrom helyett egyetlen hatalmas ostromot ír le a X. énekben. A változatosságot az epizódok kitűnô elhelyezésével oldja meg a költô. A végkifejletet bemutató utolsó két ének a barokk festészet fény-árnyék technikája szerint épül fel. Alderán, a sötétség ura az egész alvilágot mozgósítja Zrínyiék ellen, de már nincs hatalma fölöttük. A fény fiai Gábriel arkangyal vezetésével visszaűzik a pokolbeli szellemeket, a hôsöket pedig felviszik a mennybe, akik így diadalmaskodnak.