Válassz tantárgyat!
  • Matematika
  • Magyar nyelv
  • Magyar irodalom
  • Történelem
  • Angol nyelv
  • Német nyelv
  • Fizika
  • Földrajz
  • Kémia
  • Biológia
  • Informatika
  • A gyorsmenü a kidolgozott érettségi tételekre vonatkozik. Az érettségi feladatsorokat a fejlécből érheted el!
    X

    Skip to content

    Zrínyi Miklós: 1620-1664 élete

    1620-1664. Csáktornyán született nagybirtokos arisztokrata családban. Apja 1626-ben meghalt. A végrendeletében a fia nevelését a királyra és Pázmány Péterre bízta. Zrínyi így Habsburg és királyhű és katolikus nevelésben részesült. A grazi jezsuiták iskolájában majd a bécsi és a nagyszombati egyetemen tanult. 1636-ben 8 hónapos tanulmányúton járt Itáliában: megfordult Rómában, Nápolyban, Firenzében és Velencében. 1637-től Csáktornyán élt. Ettől kezdve szinte szünet nélkül indított kisebb-nagyobb támadásokat a török ellen, s élete fő céljának a török teljes kiűzését tekintette. A bécsi udvar kényszerítette, hogy részt vegyen a török elleni harmincéves háborúban. 1646-ban tábornokká, 1647-ben horvát bánná nevezték ki. A délvidéket a török elleni harcok bázisává igyekezett kiépíteni. Tábori kis tracta (1646-1651) című műve egy tervbe vett nagyobb katonai kézikönyv része, mely a hs. szolgálati szabályzatáról, szervezéséről szól.

    Vitéz hadnagy (1650-1653) című munkája nem egységes értekezés, hanem több száz rövidebb-hosszabb elmélkedés gyűjteménye; ezekben az ideális hadvezér személyéről, illetve a hadvezetés különböző kérdéseiről töpreng. Az 50-es években egyre inkább ráébredt arra, hogy saját céljai és a magyarság érdekei ellentétben állnak a királyi udvar politikájával, s szervezettebb közéleti tevékenységbe kezdett. Elképzelései között szerepelt a független magyar nemzeti királyság megteremtése. 1656-57 telén írta meg Mátyás király életéről való elmélkedések című tanulmányát, s benne Mátyás alakjával a nemzeti uralkodó típusát akarta bemutatni, aki példát mutatott egy erős független, centralizált magyar állam kiépítésére. Reményeit II. Rákóczi György erdélyi fejedelembe vetette, de az ő szerencsétlenül végződő lengyelországi hadjárata és halála meghiúsította a személyéhez fűzött terveket, s a török megtorló intézkedései tönkretették Erdély számottevő erejét.

    Zrínyi sejtette, hogy a Török Birodalom újabb nagyszabású hadjáratra készül Magyarország ellen is, s a várható események érlelték meg legmegrázóbb röpiratát: Az török áfium ellen való orvosságot (1660-61). E röpirat végső tanulsága, hogy a magyar senkitől nem várhat segítséget, önerejére kell támaszkodnia. Az 1663-ban megindult háborúban, amikor a Montecuccoli vezetése alatt álló császári sereg képtelen volt feltartóztatni a Bécs felé irányuló offenzívát, a bécsi udvar sürgősen kinevezte Zrínyit a magyarországi hadak fővezérévé. Megállította a török előrenyomulást. 1664-ben ő vezette a téli hadjáratot. A Montecuccoli által irányított háború a szentgotthárdi győzelem ellenére 1664 őszén a szégyenletes és megaláz vasvári békével zárult, s ez az udvar legszilárdabb híveit is az ellenzék táborába sodorta. Zrínyi erőteljesebb szervezkedésbe kezdett az udvari politika ellen, s ekkor következett be korai halála: 1664 november 18.-án Csáktornya mellett, vadászaton egy felbőszült vadkan áldozatául esett. Halálával a magyarság elvesztette függetlenségi mozgalmának leghivatottabb vezérét.